Zöld Iroda - Az ügy fontosságának megértése...

Ha egy irodáról és annak környezeti hatásairól beszélünk, leginkább a papírhasználat jut eszünkbe, érdemes azonban az irodai működéshez szorosan kapcsolódó, de az iroda falain kívül keletkező problémákra is gondolni, például a városok külterületein szaporodó irodaparkokra: a reggelente ide tartó és délután innen távozó gépkocsik jelentős forgalom-növekedést generálnak.

Érdemes megismerkedni a nagyobb összefüggésekkel, hogy lássuk, mi a kapcsolat életmódunk - irodai tevékenységeink - és a globális környezeti problémák között.

    1. A CO2 kibocsátás és a globális hőmérsékletváltozás összefüggése
    2. Az ózon: lent túl sok, fent túl kevés
    3. A szmog
    4. Egy komplex probléma: a hulladék
    5. A felszíni vizek kémiájának megváltozása
    6. Talaj- és talajvízszennyezés
    7. A biodiverzitás csökkenése: eltűnő fajok

A CO2 kibocsátás és a globális hőmérsékletváltozás összefüggése

Az éghajlatváltozás vagy globális klímaváltozás, illetve az üvegházhatás problémáját az utóbbi évtized óta a nemzetközi politika is elismeri. A sarki jégtakarók csökkenése, a gleccserek visszahúzódása, a világtengerek szintjének növekedése mind olyan intő jel, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen ezek következményei már nem csak a „zöldek” számára nyilvánvalóak, és mindennapi életünket is érintik.

A változó éghajlat többek között megváltoztatja a világtengerek szintjét és áramlásait, hatással van a mezőgazdasági termelés adottságaira (elsivatagosodás, növényi zónák eltolódása, stb.), szélsőséges időjárási körülményeket eredményez, valamint csökkenti az emberek ellenállóképességét a betegségekkel szemben.

Mi okozza az üvegház hatású gázok légköri szintjének emelkedését? A szén-dioxid, mint a jelenség legfontosabb tényezője fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből keletkezik, majd jut a légkörbe. A legnagyobb szén-dioxid kibocsátó az ipari termelés és a közlekedés.
Hogyan tudunk hozzájárulni a napi irodai működés során a probléma csökkentéséhez? A fentiek alapján az irodai működéshez kapcsolódó széndioxid-kibocsátás és a növényfelületeket csökkentő fa- és papíripari eszközök használata érdemel figyelmet.

A szén-dioxid kibocsátáshoz hozzájáruló tényezők:

    - energiahasználat (fűtés, világítás): a fosszilis energiahordozók használatának minimalizálása (csak akkor és ott, ahol szükséges, energiatakarékos berendezések használata stb.) és lehetőség szerint, megújuló (ún. alternatív) energiahordozók, pl. napenergia használata csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. Példaként említhető, hogy egy számítógépből és monitorból álló munkahely, ha bekapcsolva hagyjuk éjszakára, évente 1 tonna CO2 kibocsátásáért felelős.
    - közlekedés: az irodai dolgozók munkába járása során előnyben kell részesíteni a tömegközlekedést, mivel így az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás jelentősen csökken.

A fa- és papíripari cikkek:

    - el kell kerülni a trópusi fa-alapanyagú bútorokat (hogy csökkenjen a trópusi őserdők pusztulása;
    - minimalizálni kell a papírigényt (csak akkor nyomtatni, ha feltétlenül szükséges, maximálisan kihasználni a papír felületét, pl. kétoldalas nyomtatással stb.);
    - újrafelhasznált papírt kell használni;
    - szelektív papírhulladék-gyűjtéssel, majd a megfelelő elszállítással növekszik az újrafelhasznált papír mennyisége, tehát csökken a kivágandó fa mennyisége.

Az ózon: lent túl sok, fent túl kevés

A levegőben természetes körülmények között is megtalálható ózonmolekula (O3) három oxigénatomból épül fel, míg az általunk belélegzett oxigén (O2) két oxigénatomból képez molekulát. Bár alkotóelemeik ugyanazok, hatásukban annál inkább eltérnek: az ózon mérgező, jellegzetes szagú gáz, amely jelentős hatást gyakorol az emberre és környezetére egyaránt. Az ózon átlagos koncentrációja a légkör különböző rétegeiben eltérő. Problémát az okoz, hogy a légkör különböző magasságú rétegeiben megváltozott az ózon koncentrációja. A földközeli, káros ózon koncentrációja megnőtt, míg magasabban az ózonpajzsot alkotó ózon mennyisége csökkent.

A szmog

A szmog a füst és a köd kombinációjából álló légszennyezés. Több típusa ismeretes, a savas vagy "London-típusú" szmog a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkező kén-dioxidnak és füstnek, valamint a benne található pernyének tulajdonítható. A fotokémiai vagy más néven "Los-Angeles-típusú" szmog keletkezése ipari és közlekedési légszennyezés (pl. kipufogógáz), valamint speciális időjárási körülmények közepette keletkező kén-dioxidhoz, szén-monoxidhoz, nitrogén-oxidokhoz, ózonhoz, aldehidekhez, nitrátészterekhez és peroxidokhoz kötődik. A szmog esetenként súlyos és tömeges egészségkárosodást okozhat.
Az iroda működéséhez kötődő energiafelhasználás és közlekedés járulhat hozzá ehhez a problémához.

Egy komplex probléma: a hulladék

A hulladékkezelés - hasonlóan az éghajlatváltozáshoz - világszerte elismert probléma. A keletkező hulladékmennyiség világszerte nő, leginkább az életmódbeli változások miatt (fogyasztásnövekedés).
A hulladékok a termelés, feldolgozás, fogyasztás és szolgáltatás helyén fölöslegessé válnak, további feldolgozásuk pedig nem megoldott vagy gazdaságtalan. A hulladékok lehetnek termelési vagy települési (kommunális) hulladékok. Veszélyességük alapján pedig megkülönböztetünk nem veszélyes, veszélyes és sugárzó hulladékokat.

A hulladékgazdálkodás alapelve a megelőzés – minimalizálás – visszaforgatás – újrafelhasználás – újrahasznosítás - kezelés (égetés, lerakás) hierarchia. Vagyis elsődleges célnak kell lennie a hulladékok keletkezésének megelőzése (pl. kevesebb csomagolóanyag alkalmazásával), míg a lerakást csak legutolsó megoldásnak szabad tekinteni. Ezt az alapelvet az irodai munka során is alkalmazhatjuk, vagyis már a beszerzéskor törekedhetünk a hulladékmennyiség csökkentésére (nagy kiszerelésben vásároljunk olyan terméket, melynek csomagolása kicsi és nem túl összetett típusú). A felhasználás során mindig figyelmet kell fordítani arra, hogy a felhasználás módja befolyásolja a keletkező hulladékmennyiséget. A szelektív gyűjtés és újrahasznosításra való elszállítás csökkenti a végső kezelés szükségességét.

Az irodai tevékenység során keletkező hulladék leggyakrabban kommunális hulladék (kivéve, ha az iroda hulladékát a kapcsolódó termelő-üzemből származó hulladékkal együtt kezelik), amelynek nem veszélyes és veszélyes komponensei vannak.

A felszíni vizek kémiájának megváltozása

A felszíni vizek kémiájának változásával kapcsolatban két jelenséget szükséges megemlíteni: az eutrofizációt és a savasodást.
Az eutrofizációt az élővizekbe bejutó nagy mennyiségű foszfor és nitrát okozza, amely a különböző mosó- és tisztítószerek, illetve a túlzott műtrágya-felhasználásból származik. A csatornázás és szennyvíztisztítás hiányosságai, a települések hulladékproblémáinak megoldatlansága jelentősen hozzájárulnak ehhez a problémához. Budapest szennyvizének kb. háromnegyede tisztítatlanul ömlik a Dunába, így nem mindegy, milyen anyagokat juttatunk lefolyóinkba.
A folyó- és állóvizek eutrofizációja során növekszik az algásodás, hínárosodás, a fenékiszapban a szerves anyag rothadása miatt a víz oxigéntartalma csökken, ami az oxigénigényesebb víziállatok pusztulásához vezet.

Mivel az irodákból származó szennyvíz általában a városi csatornákba jut, az alkalmazott tisztító- és mosószerek megválasztásakor az alacsony foszfortartalmú szereket kell előnyben részesíteni az eutrofizáció jelenségének csökkentése érdekében.
A savasodás problémájának elsődleges oka a kibocsátott kén-dioxid és nitrogén-oxidok. A légkörben lévő kén- és nitrogénvegyületek forrásai természetes (pl. vulkánkitörés, mikrobiológiai folyamatok) és mesterséges eredetűek lehetnek (pl. tüzelőanyagok égetése, közlekedés stb.)

A savasodás erdőpusztulást és a terméshozamok csökkenését eredményezi, az édesvizek savasodása pedig az ott élő állat- és növényfajok pusztulásához vezethet.
A savasodáshoz az irodai tevékenységgel összefüggő energia-felhasználás (fűtés, világítás, elektronikai berendezések, stb.) és a járművek által kibocsátott szennyező anyagok járulhatnak hozzá.

Talaj- és talajvízszennyezés

A talaj szennyezése a talajszerkezettől, a kőzettől, a szennyezőanyag minőségétől, mennyiségétől és a vízáramlási rendszerektől függően a felszín alatti vizek elszennyezéséhez vezethet.

A felszíni vizekkel ellentétben (amelyek esetében a szennyezés tartóssága néhány nap, legfeljebb néhány hét) a felszín alatti vizek szennyezése tartós, időtartama évtizedekre, esetleg évszázadokra tehető. A felszín alatti víz vagy talajvíz minőségének romlása használatának függvényében az ivóvíz-bázisok sérüléséhez, egészségkárosodáshoz vezethet.

A talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének oka valamely, a talajba jutó szennyező forrás (a felszín alatti vizek közvetlen szennyezése sokkal ritkább, pl. a karsztos területeken lerakott hulladékok okozhatják). Ez eredhet nem megfelelően lerakott hulladékból, nem megfelelően tárolt (veszélyes) anyagokból, szennyvízből, mezőgazdasági eredetű szennyezőkből, szerves szennyezőből (pl. olajszivárgás).

Mindezek alapján az irodai működés során leginkább a takarítószerek használata, a vízfelhasználás és esetleges vízszennyezés, a hulladékgyűjtés módja, valamint a hulladék elhelyezése és tárolása járulhat hozzá a problémához.

A biodiverzitás csökkenése: eltűnő fajok

Szakértők szerint a világ 4,5 milliárd éve alatt öt nagy kihalási hullám volt. A hatodik, a leggyorsabb pedig éppen folyamatban van.
A földi fajok becsült száma kb. 5 millió, ebből ezidáig 1,5 milliót írtak már le. Sajnos az ismeretlen fajok nagy részét soha nem lesz lehetőségünk megismerni, mivel kb. óránként vesztünk el egyet (ez kb. 10.000-szerese a természetes kihalási rátának!). Ezt majdnem teljes egészében az emberi tevékenység okozza!

A biodiverzitás csökkenése amellett, hogy természeti értékek vesznek el, a mezőgazdaság és a gyógyszeripar szempontjából fontos fajok és azok genetikai állományának elvesztését eredményezi. Kimutatták, hogy az ökoszisztéma azon képességét, hogy a változásokra reagálni tudjon, jelentősen befolyásolja a biodiverzitás mértéke, mivel egy bonyolultabb rendszer egyben rugalmasabb is, többféle lehetőséget rejt a védekezésre és új egyensúly kialakítására.

Az irodai tevékenység közvetve járulhat hozzá ezekhez a problémákhoz: az iroda helyének kialakítása során élőhelyek sérülhetnek, illetve az iroda környékén kialakított zöld területek ápolása, valamint az oda telepítendő növény- és állatfajok kiválasztása hatással lehet a helyi biodiverzitásra. Fontos tehát, hogy milyen talajjavító anyagokat választunk, illetve hogy milyen növényeket ültetünk irodaházunk köré, mindenképpen érdemes előnyben részesíteni a helyi és őshonos fajokat.

(Hamarosan több cikk is várható a "Zöld Iroda" -témában)

Forrás: [zoldiroda.hu] -