A fenntarthatóság már több mint szólam, hiszen már számos üzleti jelentésben külön figyelmet szentelnek neki. Emögött nem csupán az energiafelhasználás optimalizálása rejlik. Az erőforrásokkal való felelősségteljes bánásmód itt éppolyan szerepet játszik, mint a hulladék elkerülése vagy a levegő minőségének javítása és a zajkibocsátás csökkentése. "Az egyetemleges felelősség" minderre kiterjed. Ez végül odáig mehet, hogy a vállalatok beszállítóikat és vevőiket rászorítják arra, hogy hasonló irányelveket állítsanak fel, és azok szerint járjanak el. Így a kis lépéseknek végül jelentős hatásuk lesz.

 

Az Európai Unió energia-felhasználó termékekre vonatkozó (EuP) utasítása arra kötelezi a gyártókat, hogy termékeik környezetre gyakorolt hatását a termék teljes életciklusa során minimális szinten tartsák, és különösen ügyeljenek az energiafelhasználás hatékonyságára. Ezzel az EU megalkotta azt a keretet, amely a környezeti szempontoknak az energiát felhasználó termékek fejlesztésénél és tervezésénél történő beépítését, és ezzel az ilyen termékek környezetre gyakorolt hatásának javítását segíti elő. Ennek a számítógépközpontokra is kihatása lesz.

 

 

A neves piackutató, a Gartner már 2006 decemberében egy erre vonatkozó figyelmeztetést küldött az informatikai vezetőknek. Mindeddig csak kevesen foglalkoznak a vállalatuk "szén-lábnyomával", azaz a vállalat által okozott összes széndioxid kibocsátással. Középtávon azonban arra kell számítani, hogy a cégek vezérigazgatói felismerik, hogy ez a téma vállalatuk egészére vonatkozik, és az informatika hozzájárulását is meg fogják követelni. Az informatikáért felelős személyeknek tehát fel kell készülniük erre, és tisztában kell lenniük a számítógépközpont energetikai hatékonyságával.

 

Ma a "zöld informatika" még költség kérdése is, hiszen sok esetben új hardver- és szoftverberuházást jelent. De kifizetődik. Bár az energiára fordított költségekkel kapcsolatos becslések eltérő (5 és 20 százalék közötti) értéket mutatnak, egy dolog biztos: az energiaellátás költsége nem fog csökkenni. Így az informatika növekvő követelmények elébe néz. A rendszerek számát és ezzel az energiaigényt már ma is növelik az olyan új informatikai szolgáltatások, mint például az üzleti folyamatok automatizálása. Időközben az új hardver- és szoftvertermékek enyhítettek az energiafelhasználás növekedésén. De éppen az új szervertechnika és a számítástechnikai környezet ezzel együtt beköszöntő konszolidálása volt az, ami a számítóközpont teljesítmény- és energiasűrűségének emelkedéséhez vezetett, és egyes becslések szerint ez az elmúlt években valószínűleg bőven megtízszereződött. Ebből a Gartner arra következtet, hogy sok számítógépközpont saját teljesítményhatáraiba fog ütközni az elkövetkező néhány évben.

 

 

Ehhez valószínűleg a számítógépközpontok hagyományos, gyakran túlméretezett, úgymond a "növekedésre" tervezett és felszerelt hűtése is hozzá fog járulni. Ez érhető, hiszen a múltban egy klímaberendezés bővítése nagy építészeti költséggel járt. A mai, moduláris bővítések viszont már nagyobb építkezés nélkül lehetségesek. Időközben a számítógépközpont hőeloszlásának jellege is megváltozott. A teljes tér kellően alacsony hőmérsékletre hűtése helyett sokfelé célzottan a rendszer állványzatába vezetik a hűtőlevegőt. Így a terem hőmérséklete magasabb lehet, és ez máris energia-megtakarítással jár. Erre szükség is van, hiszen a Stanford University és a Lawrence Berkeley National Laboratory vizsgálatai szerint az Egyesült Államokban található számítógépközpontok energiafogyasztása 2000 és 2005 között megkétszereződött.

 

 

Az IDC közlése szerint az Egyesült Államokban a vállalatok kereken 5,8 milliárd dollárt költenek a szerverek üzemeltetésére, 3,5 milliárdot pedig a hűtésükre. Ha figyelembe vesszük ezeknek a rendszereknek a 20,5 milliárd dollárra rúgó beszerzési árát, akkor ez azt jelenti, hogy egy rendszer élettartama alatt az energiaköltség összemérhető a beruházás költségével. A csökkenő hardver- és a növekvő energiaárakat figyelembe véve ez a jövőben még jelentősebb lesz. Más szóval az energiaköltség az összköltséghez képest már nem elhanyagolható.

 

A gyors és tartós energiatakarékosság egyik módja a virtualizáció. A virtualizáció megakadályozza, hogy a szervereket a régi, egy alkalmazás-egy szerver módon, alacsony kihasználtsággal használják. A becslések szerint a kihasználtság gyakran csupán 10-20 százalékos. Megfelelő szoftverrel azonban segíteni lehet ezen, és ez javítja az energia kihasználtságát. Ugyanez érvényes a tárhely, az információ és az alkalmazások kezelésére is. A tárerőforrásokat vezérlő megoldásokkal (Storage Resource Management - SRM) a meglevő kapacitást jobban ki lehet használni. Az SRM feltárja a nem dolgozó kapacitást, és elemzi a használt tárolóeszközök különféle teljesítőképességét. A fizikai meghajtók ezt követő virtuálissá összefogása gondoskodik a meghajtók egyenletes kihasználásáról.

 

 

A tárolás területén az energiaigény csökkentésére másik lehetőségként a többszörösen meglevő adatok módszeres kiszűrése kínálkozik, azaz az adatokat csupán egy példányban tárolják. Az összes adatot vagy az azonos adatblokkokat egy központi adattárban összefésülik, és egy példányban kezelik. Ezáltal a tárigény és a mentés (valamint a hozzá tartozó energiafelhasználás) költsége lényegesen csökken. Az információ életciklusának kezelése (Information Lifecycle Management, ILM) fogalma egy további lehetőséget biztosít a merevlemezen készenlétben tartott adatmennyiség csökkentésére. Az ILM az összes tárolt adatot keletkezésének pillanatától használatának teljes ideje alatt egészen archiválásáig vagy törléséig felügyeli, és fontosságától függően a mindenkor leggazdaságosabb tárolóeszközt osztja ki számára.

 

Az archivált adatok tárolásánál a korszerű módszerek 80-96 százalékos megtakarítást tesznek lehetővé azáltal, hogy a nem használt merevlemezeket leállítják. A szakemberek MAID néven ismerik ezt a módszert (Massive Array of Idle Disks). A meglevő hardver teljesítményének az alkalmazások terén történő optimális kihasználásához, és akár a korszerűsítés következő körének későbbre halasztásához hatékony megoldást kínál az alkalmazások teljesítményének felügyelete (Application Performance Management - APM). Így a hardver optimális kihasználtsága mellett minden alkalmazás bármikor rendelkezésre áll.

 

Már ez a néhány példa is mutatja, hogy minden esetben érdemes intelligens szoftvert beszerezni. Ez segít a meglevő erőforrások jobb kihasználásában, és jelentősen hozzájárul az energia hatékony felhasználásához.

 

További nagy megtakarításra ad lehetőséget a hardver. Egy példa: az energia hatékonyabb kihasználásánál lényeges szerepet játszanak a legtöbb számítógép számára szükséges egyenáramot váltóáramból előállító tápegységek és egyenirányítók. Az átalakítás nagy veszteséggel jár. A kezdeti lépéseken már túljutottunk, hiszen az új szerver-tápegységek 45 százalékkal kevesebb hőt termelnek és egy szerver teljes energiaigényét kereken 30 százalékkal csökkentik. Az újabb konstrukciójú szerverek az eddigi energiafelhasználás 20 százalékáért negyedakkora helyen nyújtanak ötszörös teljesítményt.

 

 

Felmerül a kérdés, hogy mit is jelent az energia hatékony felhasználása. Ha mindent együtt nézünk, akkor nem a rendszer létrehozásánál kezdődik-e? Mi legyen az energia hatékony felhasználásának a mértéke? Az alkalmazások wattonkénti teljesítménye? Itt nyitva áll néhány olyan kérdés, amelyekkel a jövőben a fontossági lista élén fogunk találkozni.

 

Az energia felhasználásának hatékonysága a már leírt módszerek mellett ma az energia felhasználásának valós idejű ellenőrzésével és vezérlésével is javítható. Az ehhez szükséges érzékelők betervezése és felszerelése, valamint a szükséges vezérlőszoftver rendszerbe állítása nagy ráfordítást igényelhet, de mindenképpen megéri. Az egyik első lépés, amellyel nem csak a számítógépközpontban takarékoskodhatunk, az állapot felmérése. Csak akkor tudunk ésszerűen cselekedni, ha helyes és teljes körű információkkal rendelkezünk. Melyik rendszernek mekkora a teljesítményfelvétele? Ezek hol találhatók? Így kell-e ennek valóban lennie?

 

Összegezve, a számítógépközpontban történő energia-megtakarítás gondolatát pillanatnyilag még erősen befolyásolja a költségekben való gondolkodás. De ahogy mindinkább elterjed a fenntarthatóság fogalma a vállalatnál, annál valószínűbb, hogy az informatikai felsővezetők is kötelezve lesznek erre. A témával időben történő foglalkozás - logikusan külső szakemberek bevonásával - megvéd a kellemetlen meglepetésektől.

 

[zöld magazin]