Emellett létezik számos weboldal is, ami arra hivatott, hogy a Linuxszal kapcsolatos tudnivalókat összegyűjtse. Elsőnek kiemelném a szabilinux.hu oldalt. Kicsit régi, de nem elavult, rengeteg információ található rajta. Másik említésre méltó dolog hazai fronton a HupWiki (HUP = Hungarian Unix Portal), ahol számos Hogyan, programleírás, magyarázat és egyéb magyarázó szócikk olvasható. Érdemes rászánni az időt és olvasgatni még telepítés elött, hogy ne hirtelen érje az embert a hideg zuhany.
Érdekes információkat találhatunk a különböző fórumokon is, ahol általában olyan problémák is megbeszélésre kerülnek, amik újnak számítanak (teszem azt, kijön egy program, de nem lehet telepíteni valami probléma miatt, akkor nagyobb eséllyel találunk megoldást fórumokon, mint howtok-ban). Természetesen fórumozni tudni kell. Nem illik egyből kérdéssel indítani, célszerű először megismerni a helyi szokásokat és nem utolsó sorban használni a keresőt, aztán kérdezni (további tanácsokat a Hogyan kérdezzünk okosan című leírásban találhatsz).
Szerezzük be
Ha rendelkezünk gyors internet kapcsolattal és van CD-irónk, akkor egyszerűen elkészíthetjük magunknak a telepítőkészletet, csak le kell tölteni a CD-képfájlokat és ki kell írni a lemezre. Hogyan kezdjek neki? Először érdemes kiválasztani egy disztribúciót. A hivatalos lapon általában ki van helyezve egy download menüpont ahonnan letölthetjük az .iso állományokat. Disztribúciónként változó, hogy hány lemezt tartalmaz a telepítőkészlet - általában az elsőn kap helyet az alaprendszer, a többin mindenféle programcsomagok találhatóak.
Érdemes egy közeli tükörszerverről tölteni és nem a világ másik feléről. Oda kell figyelni, hogy a saját architektúránknak megfelelőt töltsük le, különben csak a söralátétet gyártjuk és nem fog bootolni. Emellett minden iso mellé találunk egy md5 vagy sha1 kiterjesztésű fájt. Ezekben egy kód van, amivel azt lehet ellenőrizni, hogy a letöltés alatt nem sérült-e meg a fájl. (Linux alatt md5sum letöltött_disztrib.iso parancs segítségével ellenőrizhető)
Lemezre írás
Egyik gyakran előforduló probléma az szokott lenni, hogy - ha fel van telepítve - a WinRAR társítja az iso kiterjesztést magához, így azt a látszatot kelti, hogy tömörített állománnyal van dolgunk, amit ezek után az emberek 99%-a kicsomagol és úgy írja fel lemezre. Mondanom sem kell, hogy nem fog működni. Másik gyakori gond, hogy sima adatként kerül fel az adathordozóra és így boot-képtelen. Minden esetben a CD író programban a "CD képmás/képfájl felírása" vagy "Image kiírása" menüpontot válasszuk. Még ekkor sem biztos, hogy bootolni fog a gép a lemezről, meg kell bizonyosodni arról, hogy a BIOS-ban be van-e állítva a CDROM bootolás.
Amennyiben nincs lehetőségünk letölteni vagy kiírni, úgy számos alternatív megoldás létezik arra, hogy Linux disztribúcióhoz jussunk. Az első, hogy elmegyünk a bolba és megvesszük, esetleg eleve Linuxszal telepített számítógépet veszünk. Ekkor támogatjuk a fejlesztők munkáját is - megjegyzem első próbálkozásra célszerű kölcsönkérni és ha tetszik akkor megvenni. Az ár széles skálán mozog: desktop 3-4ezer forinttól 15-20 ezerig nagyjából, de vannak kivételek is. Ha terméktámogatást is szeretnénk (nem mindig jár automatikusan), akkor érdemes odafigyelni. Egy másik lehetőség a CD rendelés: itt általában a postaköltséget, anyagárat és minimális kezelési költséget kell fizetni, cserébe napokon belül hozzájutunk a telepítőkészlethez.
Aztán vannak a különböző önszerveződések: sokan vállalják, hogy letöltik a válazott rendszert és postázzák neked, cserébe üres lemezekért illetve ha közel van, akkor elviszi, néhányan még a telepítésben is segítenek. Kicsit szokatlan dolog, de meglehetősen összetartó közösség a Linuxos. (Jelen cikk írója is ily módon jutott élete első disztribúciójához).
Ha minden jól ment, akkor van néhány telepítő lemezünk, melyek próbaképpen el is indulnak, de hogyan tovább? A következő fontos lépés az lesz, hogy helyet keresünk a rendszernek. Két operációs rendszer tökéletesen megvan egyazon gépen, de lényeges momentum, hogy külön partíción vannak. Magyarán szükségünk lesz minimum egy olyan partícióra, ahol nincs semmi adatunk. Linux számára minimum 3-4, de átlag 5 Gb helyet célszerű elkülöníteni: az alaprendszer eleve rengeteg programot tartalmaz, illetve érdemes gondolni arra is, hogy később bővíteni vagy használni akarjuk. Ha van rendelkezésre álló üres partíció - és meggyőződtünk róla, hogy valóban üres - akkor oda lehet is telepíteni. Ha nincs és nem tervezzük a fennlevő rendszert újrahúzni, akkor jön a lecsípős megoldás: töredezettségmentesítés után a Partition Magic nevű programmal különítsünk el helyet. Ha ezzel is megvagyunk, akkor kezdődhet a telepítés! A telepítő rákérdez, hogy mi a nyelved, hova kerüljön és még egy-két dologra, majd elkezd másolni. Erről részletesebben írunk a következő hetekben, amikor egy-egy konkrét disztribúción keresztül bemutatjuk a kezdő lépéseket a rendszer használatáig, viszont most még kitérnénk egy fontos dologra.
Gondolatok - különbségek, problémalehetőségek
Ha eddig kizárólag egyetlen rendszerrel dolgoztál (esetleg ugyannannak a különböző verziójával), akkor furcsának és szokatlannak tűnhet néhány dolog, ami másképpen van. Sok disztribúció célozza meg, hogy valamennyire Windows hatást keltsen, ezzel segítve, hogy a felhasználó "otthon" érezze magát. Nem szabad fenntartásokkal ismerkedni, annak semmi értelme nincs, hogy csak azért telepítünk Linux rendszert, hogy bebizonyítsuk magunknak, hogy semmire sem jó. (Gondoljunk bele, amikor először ültünk gép elött, mit éreztünk) Ha nyitott vagy, hamar el tudod sajátítani a használatát.
Először abba szalad bele a mit sem sejtő felhasználó, hogy nincs C: sőt a fájlrendszerben sehol nem lehet meghajtót váltani. Grafikusan még csak-csak van pár ikon, mint merevlemez hda1 néven vagy CDROM cdrecord esetleg dvdrom néven. Ennek az az oka, hogy a Unix szerű rendszerek más filozófiát vallanak: van a gyökér fájlrendszer a / és minden ennek a részét képezi. Így a merevlemezek és cserélhető médiák is egy könyvtárban kapnak helyet (általában a /mnt alatt, illetve újabban a /media alatt). Vagyis a dvd olvasót a /mnt/dvdrom néven érhetjük el.
A hda1 pedig arra utal, hogy merevlemezről van szó (hd), a harmadik karakter az elhelyezkedésre utal (a - primary master, b primary slave, c secondary master...) a sorszám meg a partíció sorszáma.
Eleinte rengeteg problémába belefutunk, de csak így tudjuk megtanulni a használatot. Ha elakadsz, ne add fel! Tedd félre egy napra, egy hétre, vagy hónapra, kérj segítséget, olvass el, amit csak tudsz. Először mindenképpen érd el, hogy otthon érezd magad a grafikus felületen - aztán később (szintén egy cikk témája lesz) meg lehet próbálkozni a terminál-emulátor parancsokkal való vezérlésére is, ami esetenként sokkal gyorsabb és hatékonyabb, de ezt mindenki döntse el maga.
