Addig nem is foglalkozunk vele míg csak ki kell nyitni a csapot és szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll. Mi történik azonban ha túl későn térünk észhez és egyszerűen már nem lesz elegendő jó minőségű tiszta ivóvíz?Nem először figyelmeztetik Európát pazarló életmódja miatt. A legújabb kutatások szerint minden európai kormánynak ki kell dolgoznia a vízhasználatra vonatkozó politikáját, mivel a növekvő életszínvonal a fenntartható érték fölé emelte a vízhasználat szintjét. Az ijesztő adatokról az isztambuli World Water Forumon vitáznak a politikusok. Magyarország különösen jó helyzetben van, akár víznagyhatalom is lehet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA) jelentése szerint Európa eddig inkább arra koncentrált, hogyan juthatna több vízhez, ahelyett, hogy a felhasználást csökkentette volna. Ennek eredményeképpen Dél-Európa különösen súlyos vízhiánnyal kell szembenézzen, de az északi területek egyes részei is egyre nagyobb nyomás alatt vannak, állítja az EEA. A klímaváltozás csak tovább ront majd a helyzeten, teszi hozzá a jelentés.
Ahogy nő az emberek jövedelme, a turizmushoz hasonló tevékenységek egyre nagyobb vízfelhasználást jelentenek a nyári szezonban, amikor ráadásul a vízhiány is a legsúlyosabb. A jelentés példaként hozza a spanyol Júcar River Basin körüli területet, ahová 55 új golfpályát terveznek a meglévő 19 mellé. A pályák egyenként 500.000 m3 vizet használnak el. Ráadásul, a turisták úszómedencéinek feltöltése is óriási mennyiségű vizet használ el, írja az EEA.
Az ügynökség szerint az sem jelentene megoldást, ha a golfpályák helyett termőföldeket telepítenének, hiszen azzal ugyanannyi vizet használnak el, de sokkal kevesebb gazdasági haszna lenne. Az EEA szerint Európának „fenntartható, ’kereslet-vezérelt’ vízgazdálkodásra van szüksége, melynek központjában a víz hatékony felhasználás általi védelme áll”. A jelentés felsorolja azokat a kormánypolitikákat, melyek hatékonyan csökkentik a vízfogyasztást. Ezek első lépésben arra irányulnak, hogy az elfogyasztott víz mennyisége után fizetni kelljen, hiszen a jelenlegi uniós politikák gyakorlatilag támogatják a hatékonyságot nélkülöző felhasználást.
Angliában és Walesben hatékonynak bizonyult, hogy a háztartásokat a fogyasztást mérő órákkal szerelték fel, de a modern háztartási berendezések akár 25-30 százalékkal is csökkenthetik a háztartások vízfogyasztását, egyedül azzal, hogy nem ivóvízzel öblítik a WC-t. Az ügynökség azonban tovább megy: „Változtatnunk kell az életmódunkon!” – írja a jelentés. Az is jelentősen csökkentheti a vízfogyasztást, ha a gazdákat megfelelően képzést kapnak arra nézve, hogy melyik gabonát hogyan kell megfelelően öntözni. A mezőgazdasági szektor jelenled az EU vízigényének 24 százalékát teszi ki.
A szigetelési problémák észlelésének és a javítási technikák fejlődése további javulást hozhat, a szivárgás ugyanis a vízveszteségek 40 százalékáért is felelős Európa egyes részein, állítja a jelentés. Megjegyzi továbbá, hogy az illegális vízhasználat Európa legtöbb országában problémát okoz, ezért szükséges lenne a megfelelő felügyeleti és büntetési rendszer kiépítése.
„A vízhiány rövid távú megoldása az volt, hogy egyre több vizet szivattyúztak ki a felszíni és a talajban fellelhető forrásokból. A túlzott kizsákmányolás nem fenntartható. Súlyos következményekkel jár a fennmaradó víz mennyiségére és minőségére, és a tőle függésben álló ökoszisztémára egyaránt. Csökkentenünk kell a keresletet, minimalizálni a kiszivattyúzott víz mennyiségét és növelni a hatékonyságot.” – mondta Jacqueline McGlade, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója.
Magyarország víznagyhatalom?
Az egyre apadó vízkészletek közepette, Magyarországot sokan víz nagyhatalomként látják. Hogy kihasználják hazánk speciális helyzetét és megelőzzék a drasztikus vízkészlet-csökkenést, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezettudományi Elnöki Bizottsága nemzeti vízstratégia elkészítését kezdeményezte a hónap elején (március 6.).
A két testület közös munkabizottságot hozott létre, melynek tagjait közösen delegálják, így abban nem csak szakpolitikusok, hanem szakértők is helyet kapnak. A Hvg az MTA közleményére hivatkozva elmondja, „Magyarország (…) nagyhatalommá válhat a víz jövőkép kialakításában akkor, ha a döntések előkészítésében, valamint a szakpolitika tervezésekor arra a tudásra alapoz, amely az elmúlt több mint 200 év kutatásaira épül”.
Az ország nagyhatalmi szerepét negatívan befolyásolhatja a tény, hogy Magyarország területének nagy része a Pannon–medencében fekszik, ami azt jelenti, hogy felszíni vizeinek 96 százalékát külföldről kapja. Ha tehát a forrás-országok nem gondozzák víztartalékaikat, Magyarország továbbra is ki lesz téve az aszályosodás és az akut vízhiány veszélyének. Bár a dolgok ilyetén összefüggését nem kommunikálta a Külügyminisztérium, a magyar EU-elnökség egyik prioritási területe éppen a vízügy, vízgazdálkodás lesz. A témában november 13-án tart szakmai konferenciát a Külügyminisztérium.
greenfo nyomán
