Budán főgyűjtőcsatorna épül

A budapesti központi szennyvíztisztító beruházás részeként ma megkezdődött a budai rakpart mentén a Duna-parti főgyűjtőcsatorna megépítése. A főgyűjtőn kívül a Csepel-szigeten épülő tisztító telep, egy Duna alatt átvezető iker-csővezeték, az azokhoz szükséges két átemelő telep és egy árvízvédelmi gát is épül.

A közel hét kilométer hosszú csatorna az első, a második, a harmadik, a tizenegyedik és a tizenkettedik kerület szennyvizét gyűjti majd össze. A csatorna a Zsigmond tértől indul, váltakozva halad a budai alsó és felső rakparton, majd csatlakozik a korábban megépült főgyűjtő-csatornához, amely a csepeli szennyvíztisztító telepig vezet.
A főgyűjtő-csatorna tervezésére, engedélyeztetésre és kivitelezésre meghirdetett közbeszerzési pályázatot a Strabag Építő Zrt. nyerte meg. A budai oldalon, a rakpart mellett épülő főcsatorna beruházási költsége megközelítőleg 35 millió euró. Az Élőduna néven emlegetett szennyvíztisztító projekt az Európai Unió jelenleg futó legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A létesítmény Brüsszel 65 százalékos támogatása mellett valósul meg, befejezését követően a megtisztuló folyóban 2010 után akár úszni is lehet. A 428,7 millió eurós költségű projekt 65 százalékát Brüsszel, 20 százalékát a költségvetés, a 15 százalékát pedig a fővárosi önkormányzat állja.

A szennyvíztisztító napi 350 ezer köbméter szennyvíz biológiai megtisztítására lesz képes úgy, hogy a szennyvizet főgyűjtőcsatornán keresztül szállítják majd a csepeli telepre, ahonnan tisztítva ömlik a Dunába. Jelenleg 16 közvetlen szennyvízbevezetés működik a Duna-parton, ezekből naponta összesen mintegy 300 ezer köbméter tisztítatlan szennyvíz ömlik a folyóba. A teljes projekt eredményeként 2010 nyarától a fővárosban a Dunába engedett, biológiailag tisztított szennyvizek aránya 45 százalékról mintegy 95 százalékra nő az összes szennyvíz mennyiségéhez képest.

A közlemény szerint a főgyűjtőcsatorna megépítése miatt a Lágymányosi híd és a Bertalan Lajos utca közötti szakaszon le kell zárni a budai rakpartot, ezen a szakaszon május végéig nem lehet közlekedni. A közúti közlekedés szempontjából ez azzal jár, hogy a Lágymányosi hídnál megmarad ugyan a lehajtási lehetőség az alsó rakpartra, de innen a Petőfi hídig tartó szakasz zsákutca lesz. Az Erzsébet híd és a Bertalan Lajos utca között csak egy irányban, dél felé lehet közlekedni az alsó rakparton.

A 12 tonna össztömeg feletti járművek (nehéz-teherautók) azonban a lezárások ideje alatt nem közlekedhetnek sem a budai alsó, sem a felső rakpart ezen szakaszán, számukra a Róbert Károly - Hungária - Könyves Kálmán krt. az ajánlott útvonal. A Dél-Buda felől észak felé haladó autósok az Erzsébet hídnál tudnak először lehajtani az alsó rakpartra. A forgalomkorlátozás megkezdésének idejére a forgalomelterelő táblák kihelyezése, valamint a szükséges lámpaátállítások megtörténnek.

Az első kivitelezési szakasz ez év elején indult a XI. kerületi Bogdánfy utcában. Az érintett 460 méteres szakaszon április végére befejeződik a csatornafektetés. A második kivitelezési szakasz munkálatai a XI. kerületi Irinyi József utcát, valamint a budai alsó rakpart Petőfi hídhoz közel eső szakaszát érintik.

A budai alsó rakpartot érintő első kivitelezési szakaszt követően az építkezés további fázisai miatt északi irányban tovább folytatódik a budai alsó rakpart lezárása, előreláthatólag 2009 nyaráig. A munkálatokat és így az útlezárás időszakát a Duna vízállása is befolyásolhatja. Magas Duna-vízállásnál (3 m) a munkaárokban megjelenő víz hátráltatja a munkavégzést, a vízszint csökkenéséig a munkálatokat fel kell függeszteni.