Úgy gondoltam, mielőtt első monitor tesztünk kikerülne, érdemes pár mondatban tisztázni az alap tulajdonságokat. Így a későbbi tesztek során is előfordulhat, hogy erre a cikkre fogok visszautalni. Azért, hogy minden világos legyen, az alapfogalmakat érdemes mielőbb tisztábatenni.
Mikor a TFT technológia még gyerekcipőben járt, még senki sem gondolta volna, hogy valaha is fogunk játszani, vagy filmet nézni ezeken a monitorokon. Az első próbálkozások annyira siralmasak voltak, hogy olykor nem is a betekintési szög adta a legnagyobb problémát, hanem a színhűség visszaadása. Persze az akkori gyártástechnológia csak erre volt képes. Így nem csoda, hogy a fejlesztőmérnökökön kívül nem sokan vették komolyan a digitális otthonba szánt szerepüket.
A CRT és a TFT között alapvető különbségek vannak, ez tény. Viszont az első piaci debütáláskor, titokban sokan azon ábrándoztak, hogy ilyen szép kecses, karcsú monitor foglaljon helyet a számítógépasztalukon. Leváltva a sokkal robosztusabb kialakítású és egyben sokkal több helyet is foglaló CRT monitorokat. Az első szériás darabokon a magas válaszidőt szabad szemmel is látni lehetett, ami egyfajta szellemképesedést produkált, így élvezhetetlenné téve a multimédiás és grafikai alkalmazások futtatását. Éppen ez volt az a probléma, amiért azt hitte a többség, hogy az LCD monitorok sohasem léphetnek a CRT-k nyomdokaiba.
Viszont a felmérések azt mutatják, hogy a vásárlási szokások egyértelműen az LCD-knek kedveznek. Ezzel megbélyegezve a katódsugárcsöves monitorok jövőjét, amelyeket csak alacsony áruk tart életben. Egyre több gyártó fontolgatja, hogy végleg leállítja a CRT monitorok gyártósorait, még nagyobb teret engedve az új technológiának. Ezzel a lépéssel viszont a CRT monitorok alkonya következne be.
Pár évvel ezelőtt még nyugodtan meg lehetett volna mondani, hogy ennek és annak a típusnak mi az előnye és a hátránya. Mára ez kezd egyre jobban elmosódni. Bár az olcsóbb LCD monitorok még mindig nehezen veszik fel a CRT-vel a harcot, az előnyök számát tekintve a TFT panelek felé billen a mérleg.
Különböző tulajdonságok
CRT: Ennél a monitor fajtánál a látható képméret például egy 20 hüvelykes monitor esetében jóval kisebb, mint egy ugyanakkora képátlójú LCD-nél. A másik nagy hátrány a „sugárzás” és a vibrálás. Ez utóbbit a magas sorfrissítési frekvencia miatt szemmel már kevésbé, vagy egyáltalán nem érzékelhetjük, hosszabb távon viszont mégis fárasztja a szemet. A TFT-knél nem az elektronsugár rajzolja ki a képet, tehát ezzel a két káros hatással nem kel számolni.
LCD: Ami a TFT hátrányait illeti, leggyakrabban a magas válaszidőt szokták emlegetni, illetve van még pár apróbb, kevésbé zavaró hátrány is: a kis látószög, a nem megfelelő színhűség, egyenetlen fekete visszaadás, és az alacsony kontraszt. Viszont a drágább monitoroknál ezeket a rossz tulajdonságokat majdnem teljesen elfelejthetjük.
Nagy probléma a TFT-k egyik jellegzetes hibája a natív képfelbontás. Egész pontosan a natív felbontás azt jelenti, hogy ez az a felbontás, melyre a pixelek száma be van lőve, tehát a monitor ezen a felbontáson fogja számunkra a legjobb képet mutatni. Ez a felbontás minden esetben megegyezik a maximális felbontással. Tehát ha a képernyő maximum 1280*1024-es felbontást képes előállítani, akkor érdemes a monitort erre a felbontásra kapcsolni a minél szebb kép érdekében. Feltéve persze, ha a videokártyánk gond nélkül megbirkózik vele, természetesen ez a régebbi, illetve a gyengébb kártyákra értendő. Amennyiben nem a maximális felbontást alkalmazzuk, a látvány életlenebb, homályosabb lesz ahhoz képest, mint ha a natívat használnánk, mert egy pixelt több fizikai képpont kényszerül kirajzolni.
Az LCD-k nagy előnye viszont az egyre nagyobb felbontás és a nagyobb panel is. Hiszen ma már léteznek 3840 x 2400-as felbontással (9,2 megapixel) rendelkező csúcs monitorok, de ez az érték a fejlődéssel előrehaladva szépen növekedni fog. Természetesen ezeket az értékeket csak a 22” monitoroktól felfelé érdemes keresni.
Paneltípusok
Ha annyit mondok, TN+film vagy MVA, mi jut eszünkbe róla? Ha semmi, akkor érdemes elolvasni a következő sorokat, hiszen ha egy LCD monitort vásárolunk, akkor az is egy nagyon fontos tényező, hogy milyen panelt fogunk nézni.
Mára már nagyon sok paneltípus létezik, és valljuk be őszintén, nem mindegyik monitorgyártó szokta ezt nagydobra verni, vagy egyáltalán nem szerepel a monitor specifikációjában. De ennek ellenére a különböző paneltípusokat jellegzetes tulajdonságaik miatt érdemes elemezni, hogy átlássuk milyen monitor is kerüljön a bevásárlókosárba.
TN + Film (Twisted Nematic + Film): Ez a paneltípus a legősibb és gondolhatnánk, hogy egyben a legkifejlettebb is. Valóban az idők során nagyon sokat javítottak ezen a panel típuson, hiszen ezzel érhető el a legalacsonyabb válaszidő. Ma már 2ms-os monitorok hagyhatják el a gyártósorokat. Szintén a TN panellel érhető el a legjobb fényerő, ma már maximum 600cd/m2 is lehet. Egyéb paramétereiben elmarad a többi típustól, a betekintési szögek alacsonyak, különösen vertikálisan (120°-150°), a kontrasztarány szintén szerényebb (350-600:1).
A színmegjelenítés (RGB) alapszínenként 6 bit a TN+Film panelnél. Ezt összeszámolva is csak 18 bit, míg például a 16.7 millió színű True Color 24 bites, azaz alapszínenként 8 bit. (3x6bit=18bit=262.144szín). Ezekkel a panelekkel csak ditherelés-sel, vagy FRC-vel biztosítható a 16.7M színmélység.
Ezt a panel típust a gyors válaszidőnek köszönhetően elsősorban játékokra és irodai munkákra érdemes használni. Filmnézésre és grafikai munkákra egy másik fajtát érdemes választani.
IPS (In-Plan Switching) A Panelt 1996-ban a Hitachi fejlesztette ki. Sok jó tulajdonsággal rendelkeznek ezek a paneltípusok. Ilyen pozitívum a kitűnő betekintési szög, mely akár 170°-178° is lehet, a legkiválóbb színhűség is ezzel a panellel érhető el, és a színmegjelenítésben is az élen jár 24Bit -> 16.7M színnel. Persze ezzel még nincs vége a pozitívumok sorának, hiszen a kitűnő fényerő is az IPS mellett szól, ami maximum 400cd/m2 is lehet. A válaszidő sajnos ez esetben csak közepesnek mondható, hiszen 16ms ez az érték, ami játékokhoz viszonylag lassú. A panel nagy hátránya az alacsony kontrasztarány, amely 300-500:1 lehet, illetve egy érdekesebb jelenség is megfigyelhető: A feketés színek lilássá színeződnek, ha a monitort oldalról nézzük.
Azokat a monitorokat, melyeket IPS panellel szerelnek, inkább grafikai munkákra, képszerkesztésre ajánlják jó színhűségük miatt. Sajnos játékra és filmnézésre a lassú válaszidőnek, illetve az alacsony kontrasztnak köszönhetően nem ajánljuk.
Viszont az IPS panelek megjelenésük óta sokat fejlődtek. Az újabb típust S-IPS nevet kapta, mely továbbfejlesztett kontraszt aránnyal büszkélkedhet, ami 800:1 értéket is meghaladja, illetve a válaszidőt szépen ledolgozták 16ms-ről 8 ezred másodpercre. Így az S-IPS-el szerelt panelek már megfelelnek játszásra, illetve filmnézésre is.
Azt hihetnénk, hogy az S-IPS típus után már másra nincs is szükség, hiszen nagyjából minden igényt kielégít. De még csak most jön a prémium kategória.
Vagyis az MVA (Multi-Domain Vertical Alignment) és a PVA (Patterned Vertical Alignment)
Az MVA panelt 1998-ban fejlesztette ki a Fujitsu cég. Sok tulajdonságban hasonlít az IPS panelhez, de van némi eltérés is. Szintén kitűnő betekintési szöggel büszkélkedhet 170°-178° mind horizontálisan és vertikálisan, nagyon magas kontrasztarányt tudhat magáénak 800-1100:1, a színmegjelenítésben sem lehet panasz: 24Bit -> 16.7M, és a fekete szín is helyesen jelenik meg oldalról is.
Fényereje már közepesnek mondható 240-300cd/m2, és sajnos a negatívumok közé sorolhatjuk a magas válaszidőt (16-25ms), ezen belül egyes szürkeárnyalat váltások elérhetik a 80-90ms-t is.
A PVA panel fejlesztője a Samsung. Technológiailag nem különbözik az MVA-tól, annak egy továbbfejlesztett változata, és tulajdonságaik is egyeznek. Csupán kontrasztaránya nagyobb, elérheti az 1500:1 értéket is.
Mivel nem volt tartható a magas válaszidő, ezért ezeknél a paneleknél került bevezetésre először az overdrive technológia. Ezzel sikerült a válaszidőt lecsökkenteni a szürke átmeneteknél is tartósan 8ms-ra. Ezzel a paneltípus legnagyobb problémáját, a magas válaszidőt és az azzal járó utánhúzást sikerült felszámolni.
Azóta persze az MVA panelekhez is elérhető ez a technológia, és itt is megjelentek a továbbfejlesztett változatok, (MVA prémium, S-MVA, S-PVA, P-MVA) melyek az alacsonyabb válaszidőt, jobb fényerőt jelölik.
Azokat a monitorokat, melyeket valamelyik MVA és PVA panel továbbfejlesztett változatával szereltek, ideális lehet bármely otthon, vagy iroda számára. Ide értve a grafikai alkalmazásokat, filmeket, játékokat és irodai alkalmazásokat. Ugyanis ezeket a paneleket a tökéletes színek, alacsony válaszidő, kontrasztos kép, a hibátlan fekete szín visszaadása jellemzi.
Keveredés ne legyen, ezért tisztázzuk, a panelek nem csak a kifejlesztő cég monitoraiban tűnhetnek fel, például a PVA panelek nem csak Samsung monitorokban lehetnek, így érdemes mindig a monitor tulajdonságai mellett a panel típusra is hangsúlyt fektetni.
